A működtetés és az elvonás mindent visz
Az évfordulókkal teli 2025-ös évet viszonylag jól zárta a szadai önkormányzat, viszont idén a működés fenntartása a lefontosabb célkitűzés. Évértékelő-évindító interjú Pintér Lajos polgármesterrel.
– Véget ért a 2025-ös esztendő, amely igencsak bővelkedett eseményekben. Hogyan vonná meg a tavalyi év gyorsmérlegét?
– Izgalmas éven vagyunk túl, hiszen kettős jubileum fonta át 2025-öt: Szada fennállásának 700. évfordulója alkalmából emlékévet hirdettünk, illetve arról is megemlékeztünk, hogy Székely Bertalan éppen 190 éve született. Remélem, mindenki kedvelte a programokat, és még többen megismerték hagyományainkat, történetünket. A megvalósult fejlesztések közül kiemelném a Székely Bertalan Óvoda-Bölcsőde új Dózsa György úti épületét, amely három csoportszobával, tornateremmel és kiszolgálóhelyiségekkel nyílt meg. Folytatni tudtuk a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel együttműködésben a Dózsa György út felújítását újabb 700 méteres szakasszal, illetve újabb utakat láttunk el mart aszfaltos borítással közel 2,5 km-en. Szintén jelentős vállalás valósult meg a Dobogói Szabadidőpark átadásával; itt szerettünk volna kialakítani egy játszóteret is, de sajnos pénzügyi okok miatt el kellett halasztanunk. Ahogy a 2025-re tervezett közvilágítás-fejlesztést sem tudtuk folytatni, szintén pénzügyi okok miatt.
– Gondolom, a költségvetésben szerepeltek ezek a források. Mi miatt kellett mégis ezt a két kényszerű döntést meghozni?
– A Magyar Államkincstár (MÁK) úgy számolt, hogy 2025-ben 60 millió forinttal meghaladjuk a 2024-es iparűzésiadó-bevételeinket, és ezt a növekményt májusban elvonta, így hirtelen nem lett elegendő forrás a tervezett feladatokra. Az év folyamán az iparűzésiadó-bevételek elmaradtak, közel százmillióval kevesebb folyt be. Ha minden jól megy, akkor a MÁK a 60 milliót várhatóan idén áprilisban visszautalja. Azt érdemes tudni, hogy jelen pillanatban ez a 160 millió forintos bevételkiesés és elvonás a 2025-ös év fejlesztéseinek megvalósíthatóságát erősen befolyásolta. Egyelőre a működésre kell koncentrálnunk.
– Ez mit jelent pontosan?
– Még tavaly ősszel elkezdtük összeállítani a 2026-os költségvetésünket, ugyanis bíztunk abban, hogy decemberben el is fogadhatjuk. Ám néhány kormányzati döntés keresztülhúzta az elképzeléseinket. Az óvodapedagógusok, a köztisztviselők, a szociális és a kulturális ágazatban dolgozók bérét a kormányzat döntése értelmében emelni kell. A növelések mértéke ágazatonként jelentősen eltérő, ezért figyelemmel kell lennünk a bérfeszültségek elkerülésére is. A bérek, a béremelések és az egyéb működési költségek jelentős részét a saját adóbevételeinkből kell kigazdálkodnunk. Az árak gyorsuló növekedése miatt a működésben további pluszköltségeket kell vállalnunk, az állami intézkedések miatt százmilliókat kell szolidaritási hozzájárulásként megfizetnünk, ezenfelül a Versenyképes járások program is további elvonásokat generál. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat egyik legfontosabb feladata a meglévő intézményrendszer, a helyi infrastruktúra működtetése, így a forrásainkat elsősorban a működésre kell fordítanunk, hogy a feladatainkat megfelelően, az eddigi magas színvonalon tudjuk ellátni. A jelenlegi kilátások alapján a fentebb említett okok miatt az intézmények működtetésének költségei, valamint az állami elvonások növekedése szinte teljes egészében felemészti az önkormányzat forrásait. Így várhatóan a beruházásokra, fejlesztésre fordítható keretösszegek jelentősen lecsökkennek vagy megszűnnek. Bízunk abban, hogy nem lesz több olyan döntés, amely hatással lehet az idei költségvetésünkre, így azt legkésőbb februárban elfogadhatja a képviselő-testület.
– Legyünk optimisták: talán mégis jut fejlesztésre is elegendő forrás. Ha így lesz, melyek a kiemelt tervek?
– Elfogadott kétéves tervünk van a mart aszfaltos utak elkészítésére, eszerint kívánjuk ezt az idén is folytatni. Mihamarabb szeretnénk megállapodni a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel a Dózsa György út egy következő szakaszának aszfaltozásáról. Megkaptuk az építési engedélyt a Fenyvesligeti úti csomópont kivitelezésére, így ezt is el szeretnénk indítani 2026-ban. Ugyancsak a Fenyvesligetben tervezünk egy erdei játszóteret is kialakítani, de igyekszünk a dobogói játszótérrel és a közvilágítás-fejlesztéssel is haladni. Hosszú évek után 2025 szeptemberében pályázatot tudtunk benyújtani az Ősz utca fejlesztésére egy komplexebb műszaki tartalommal, és ennek az engedélyezési eljárását is megkezdtük. Bízunk benne, hogy eredményes lesz a pályázat. Ahogy a korábbi években, úgy 2026-ban is figyelünk a gyermekes családok igényeire, lehetőségeinkhez mérten továbbra is támogatjuk őket például babacsomaggal, családi rendezvényekkel, egyéb, őket megszólító programokkal. Ezenkívül persze az időseinkről sem feledkezünk meg.
A napi problémák, a helyi ügyek kezelése mellett szélesebb látókörrel kell néznünk településünkre, olyan kihívásokra is reagálnunk kell, mint a klímaváltozás, a környezet védelme. A tavaly megújult, folyamatosan megvalósítandó környezetvédelmi programunk ennek szellemében készült. Külön kiemelném, hogy az ún. örökerdő-gazdálkodású központú erdőgazdálkodásunk példamutató a térségben, ahogy a csapadékvíz helyben tartására is fokozott figyelmet fordítunk. A környezetvédelmi törekvéseink pedig csak úgy „érhetnek be”, ha abba a lakosságot is bevonjuk, edukáljuk, ezért számukra is vonzó programokat – mint például a Takaros porta vagy az utcafásítási program – kell kínálnunk.
– Kicsit visszatérve a pénzügyekre. Tavaly lapunkban is többször foglalkoztunk a Versenyképes járások programmal, amely egyfelől jó, mert az elvont iparűzési adóból mégiscsak visszajön valamennyi forrás, másfelől rossz, mert az állam mondja meg, hogy a 250 millió forintos keretből mit lehet megvalósítani. Kihozta belőle a maximumot Szada?
– Nagyon jó a kapcsolat a Gödöllői járás településeinek vezetőivel, rendszeresen találkozunk, és bár ez az összeg a 15 településre vetítve nem túl sok, arra törekszünk, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle mindenki megelégedésére. A 2025-ös program keretében a Gödöllői járásba visszajuttatott 250 millió forintból telepítendő 22 intelligens közúti sebességmérő kamerából egy Szadára kerül. Ennek értéke 9 millió forint. A 2026-os pályázati kiírás keretében 33 térfigyelő kamera kerülne a járási településekre, így Szadára is jutna ebből, amelyek a Gödöllői Rendőrkapitánysághoz lennének bekötve.
De ha már pályázat! Nagyon sok kollégával beszéltem, és szinte kivétel nélkül egyetértettünk abban, hogy nagyon hiányzik egy köztes – a falvakat és a nagyvárosokat már nem érintő – településtámogatási program. A Magyar falu program kiváló lehetőség az 5000 fő alatti települések, a Modern városok program pedig a megyei jogú városok számára. Viszont az 5000 fő feletti községek, nagyközségek és városok által igénybe vehető programra is szükség lenne! Ezt az igényt felismerve állította össze a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége a kisvárosokat érintő javaslatcsomagját, amelynek előkészítésében – Szadát képviselve – Juhász Sándor alpolgármester is részt vett (erről bővebben a 6. oldalon lehet olvasni – a szerk.). Bízom abban, hogy a kész javaslatcsomagot befogadja majd a kormány. Mióta átléptük az 5000 fős lakosságszámot, a Magyar falu programból kiszorultunk, és ennek hiányát – főleg az útfelújításoknál – nagyon megérezzük. Most kb. 6600 fős a nagyközségünk, úgyhogy egy új támogatási lehetőség kedvező lenne számunkra. A javaslatcsomag a 2026–2030-as finanszírozási időszakra vonatkozik, és az uniós források újranyitása feltétlenül szükséges hozzá.
– Mindezek mellett, jó adottságú agglomerációs településként, Szada vonzó az ide költözni kívánók számára, azaz bővül, bővülhet a lakosságszám. Vajon eljön-e az a pont, amikor „megtelik” a település?
– Amit a jog eszközével szabályozni lehetett, azt megtettük azzal, hogy nem engedünk átminősíteni korábbi mezőgazdasági területeket lakóövezetté, és építési telken nem lehet több lakóingatlan, így ikerházakat sem engedünk építeni (az egy telek, egy lakóegység elv mentén). A döntés azért született, mert a településnek adott a teherbíró képessége; van egy felső határ, amelynek az átlépése befolyásolja a szadai lakosok életminőségét is. A hol gyorsabban, hol lassabban növekedő lakosságszám a közcélú fejlesztésekre is hatással van, példaként hadd említsem csak a már rég „kinőtt” általános iskolát. Bár az új iskola építésére sajnos nincs ráhatásunk, de nagy szükség lenne rá. Az iskola igazgatónőjével közösen napirenden tartjuk az új iskola szükségességét, ezért rendszeresen intézünk megkereséseket a tankerület és a minisztérium felé. Könnyebb helyzetben lennénk, ha a lakosságszám növekedéséhez szükséges infrastruktúra-fejlesztések folyamatosan megvalósultak, megvalósulhattak volna.
– Bár számos önkormányzati esemény, feladat évről évre ismétlődik, minden évnek megvan azért a maga sajátossága. Mi az, ami a 2026-os évet meghatározhatja majd?
– Ami már most biztosan látszik, hogy készülnünk kell a várhatóan áprilisban sorra kerülő 2026-os országgyűlési választás szakszerű helyi lebonyolítására, koordinálására, ami az év elejétől hónapokon át nagyon sok többletmunkát jelent – a megszokott feladatok ellátása mellett – a hivatal valamennyi munkatársa számára. Ezekkel együtt kell majd a vállalásainkra is figyelnünk, illetve egy-egy fejlesztés vagy pályázat előkészítése és megvalósítása sem egynapos munka. De a munkatársaim, ahogy eddig is, úgy 2026-ban is mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezek a vállalások megfelelő előkészítettséggel és szakszerű kivitelezéssel valósulhassanak majd meg.
Raffai Ferenc
