Aszály helyett vízmegtartás
A Szada, Veresegyház és Őrbottyán önkormányzatai által közösen benyújtott zöld-kék infrastruktúra-fejlesztési pályázat elfogadása esetén csak Szadán 13 ponton lenne vízmegtartási célú beavatkozás. A Sződrákosi- és a Fölöslegdűlői-patak revitalizációjától kezdve az előbbi mentén kialakítandó sétaútig.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2011-ben indította el a nemzetközi klímaváltozási akciónapot, amelynek dátuma május 15. Mivel e lapszám éppen ezen a napon jelent/jelenik meg, így ehhez kapcsolódva mutatjuk be, mit is jelent az ún. KEHOP Plusz zöld-kék infrastruktúra-fejlesztési pályázaton való részvétel, amely Szada egyik kiemelt környezetvédelmi projektje.
Az uniós pályázati felhívás célja a klímaváltozás következtében fellépő, egyenetlen csapadékeloszlásból adódó vízgazdálkodási problémák megoldása, a károk mérséklése zöld-kék típusú fejlesztések és természetalapú megoldások alkalmazásával. Szada, Veresegyház és Őrbottyán önkormányzatai a Tavirózsa Egyesület kezdeményezésére pályázati konzorciumot hoztak létre. A települések a pályázatot 2026 februárjában nyújtották be, a 3,150 milliárd forint teljes megvalósítási költségből Szada részesedése 0,8 milliárd forint.
A projektben Őrbottyánban 7, Veresegyházon 9, Szadán pedig 13 helyszínen terveznek beavatkozásokat. A fejlesztések céljai: a települések vízvisszatartási kapacitásának növelése, a villámárvizek káros hatásainak csökkentése, a patakok, tavak és lápok rehabilitációja és fenntartható üzemeltetése.
Szada vízmegtartó terveit az alábbiakban mutatjuk be.
A Sződrákosi- és a Fölöslegdűlői-patak revitalizációja
A mélyre kotort és kiegyesített medrek gyorsan elvezetik a vizet, ezért szárítják a tájat. A projektben a vízvisszatartás növelését, ártér-rehabilitációt, valamint a patakok egyes szakaszainak természetközeli helyreállítását és őshonos fák ültetését tűztük ki célul.
A Pócos- és a Bolgár-tó rehabilitációja
Ezek a láptavak a Sződrákosi- és a Fölöslegdűlői-patak összefolyásánál találhatók, a Veresegyházi-medence Natura 2000 területen. A tavakon iszapkotrást és zsilipes vízvisszaduzzasztást tervezünk. A Pócos-tó rossz állapota veszélyezteti a fokozottan védett lápi póc állományának fennmaradását.
Láprehabilitáció a Bitang Természetvédelmi Területen
A fentebb bemutatott tórehabilitációk (vízmegtartás) a ritka és aszályra érzékeny lápok megőrzését is szolgálják. A Bitang TT a Sződrákosi- és a Fölöslegdűlői-patak összefolyásánál terül el.
A szőlőhegyi csapadékvizek lefolyásának lassítása
A Szélső utca alsó lefolyási szakaszán több kisebb hordalékfogó medencét fogunk kialakítani. A felső szakaszon a gyalogosfelület kiépítését, valamint az út mentén szabályozott vízelvezetést tervezünk. Az ösvényt a meredek szakaszokon falépcsővel, az enyhébb lejtésű területeken vízáteresztő burkolattal építjük ki. Az ösvényen napelemes világítás vezet majd a trianoni emlékmű felé.
Forrásterületek rehabilitációja
A Forrás park a Székely Bertalan út és a Rákóczi utca között található. Az ún. Szívecske-forrás betonmedrét elbontjuk, és természetközeli, terméskő burkolatú árkot alakítunk ki, kísérő virágos mocsári növényzettel. A Névtelen-forrást hasonló kiképzésű árokban vezetjük a Szívecske-forrás medréhez. A földút szegélyezett, vízáteresztő burkolatot kap. A falépcsőt, valamint a fahidat felújítjuk, fabútorokat és hulladékgyűjtőket helyezünk ki.
A Rákos-patak forrásterületének fejlesztése
A szikkasztómedence kotrását és a partfal helyreállítását tervezzük. A kivezető nyílt betonárok helyett terméskő burkolatú medret alakítunk ki. A lágy szárú inváziós növényeket mechanikai módszerekkel gyérítjük.
A Koncz-tó ökológiai állapotának javítása
A fejlesztés során a medret borító tófóliát elbontjuk, a kotrást követően pedig természetes vízzáró agyagréteg terítést kap a víztest. A felszín alatt érkező és távozó vizeket nyitott földmedrű árkokba vezetjük, melyek partján és a tó körül virágos növényeket telepítünk. A parkban új fahíd is helyet kap, tereplépcsős ülőfelületeket alakítunk ki, és játszóeszközöket helyezünk el.
Aranyhegyi tanösvény és szikkasztó kialakítása
A területen egy hatállomásos tanösvény kialakítását tervezzük. Az állomások tematikája az erdőgazdálkodás és a zöldfelület-kezelés témaköréhez kapcsolódik: klímaváltozás, örökerdő-gazdálkodás, biodiverzitás, vízmegtartás, a holtfák szerepe és a Miyawaki-erdősítés. Egy bemutató faházat is építünk oktatási céllal, állandó kiállítással.
Esőkertek és vízgyűjtő szikkasztók kialakítása
A fejlesztések elsődleges célja a csapadékvizek helyben tartása, illetve lassú elszivárogtatása, ami emeli a talajvízszintet és javítja a mikroklímát. Tervezett helyszínek: Korizmicsi, Sport, Ősz és Forrás utcák. A jelenlegi csapadékvíz-elvezető rendszer a vizek minél gyorsabb el- és levezetését biztosítja, azonban ez Szada és a környező táj szárazodásához vezet.
Lápi póc tanösvény létrehozása
A hatállomásos tanösvény négy élőhelytípusának élővilágát, veszélyeztetettségét (klímaváltozás, inváziós fajok, motoros sportok stb.) és a projekt rehabilitációs eredményeit mutatja be.
Szadát, Veresegyházat és Őrbottyánt összekötő sétaút kialakítása a Sződrákosi-patak mentén
A 11 kilométer hosszú, biciklivel is járható sétaút az őrbottyáni Hősök terétől indul és a Forrás parknál ér véget. A tájékozódást irányjelző táblák és QR-kóddal ellátott oszlopok segítik. Az útvonal egyszerre szolgálja a fenntartható turizmust, az ökológiai szemléletformálást és a helyi közösségek megerősítését. A vizes élőhelyek kék-zöld szalagja természetes ökológiai folyosóként is működik, amely segíti a biológiai sokféleség megőrzését.
Miért jók és hasznosak a zöld-kék fejlesztések? A lakosság részéről gyakran aggodalom fogalmazódik meg a nagy csapadékok okozta vízkárok veszélyei miatt. Az olyan új típusú beruházások esetében, mint amilyeneket Szada térségében kívánunk megvalósítani, a tervezés során az elsődleges szempont, hogy a víz extrém időjárás esetén se okozzon károkat az ingatanokban. Az új vízgazdálkodási rendszer célja nem a nagy csapadékvizek teljes összegyűjtése, hanem a vízelvezetés lassítása és a helyben történő elszivárgás biztosítása a hidrológiai viszonyok javítása érdekében. Szintén gyakori kritika, hogy a vízmegtartás következtében növekedhet a szúnyogok száma. Valóban, a vizesebb környezet kedvez a vérszívóknak, azonban a természetes vizek (tavak, lápok stb.) általában mindössze közel 30 százalékát adják a teljes szúnyogpopulációnak, mivel a természetben a lárváikat számos ragadozó fogyasztja (pl. halak, vízirovarok). A házak körüli kis pangó vizekben (kaspók, gyerekkannák, hordók, eresz, gumi stb.) fejlődik ki a szúnyogok mintegy 70 százaléka.
A legnagyobb probléma azonban jelenleg az, hogy az évek óta tartó aszály következtében egyre kevesebb a megtartható víz a tájban. Annak érdekében, hogy kertjeinkben ne pusztuljon ki a növényzet, és hogy a földeken hosszabb távon is gazdálkodni lehessen, a tervezett zöld-kék fejlesztéseket minél előbb meg kell valósítanunk.
Miért érdemes a lápokat megőrizni?
Mert:
- a szárazföldi élőhelyek közül a tőzeges lápoknak van a legnagyobb vízmegtartó- és szénmegkötő/széntároló kapacitásuk, ezért a klímaváltozás elleni harcban kiemelkedő szerepet kapnak;
- jelentős ökoszisztéma-szolgáltatásuk a vizek szennyezésének megszűrése;
- speciális, unikális élőhelyek, ezért magas a ritka fajok aránya;
- élő történelemkönyvek: tőzegükben több ezer évre fosszilizálódtak a régmúlt növények pollenjei, melynek révén rekonstruálható térségük egykori növényzete.
Dr. Tatár Sándor, Szada Nagyközség Önkormányzatának környezetvédelmi referense
